Ha egy hagyatékban lőfegyver, tűzfegyver fődarab vagy lőszer kerül elő, azt nem szabad egyszerű ingóságként kezelni. Az ilyen eszközök sorsát külön fegyverjogi szabályok rendezik, ezért az első lépés nem az értékbecslés vagy az értékesítés, hanem a hatósági bejelentés.
Első lépés: rendőrségi bejelentés
Ha a hagyatékban lőfegyver, tűzfegyver fődarab vagy lőszer kerül elő, azt haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek, és az őrzésről a rendőrség kiérkezéséig gondoskodni kell.
A megtalált fegyvert addig nem célszerű használni, továbbadni vagy saját döntés alapján máshová vinni, amíg a rendőrség a szükséges intézkedéseket meg nem teszi. A rendőrség a bejelentett fegyver és lőszer átvételéről jegyzőkönyvet készít, és intézkedik a tárolásról.
Ha nem egyértelmű, milyen kategóriájú fegyver vagy fegyveralkatrész került elő, célszerű ezt is a rendőrséggel egyeztetni.
Az öröklés önmagában nem jelent tartási jogosultságot
Az, hogy egy fegyver hagyatékba kerül, még nem jelenti azt, hogy az örökös automatikusan saját belátása szerint tarthatja vagy használhatja.
A fegyver öröklése önmagában még nem teszi jogszerűvé a tartást vagy a használatot; ehhez a szükséges fegyverjogi jogosultságokat külön rendezni kell.
Ezért a hagyatéki jogi helyzetet és az örökös fegyvertartási jogosultságát külön kell kezelni.
A lőfegyver, a fődarab és a lőszer külön kérdés
A fegyverjogi szabályozás a lőfegyvert, a tűzfegyver fődarabot és a lőszert külön is kezeli, ezért ezek sorsát külön kell rendezni.
Ez különösen akkor fontos, ha a hagyatékban nem komplett fegyver, hanem például fődarab vagy külön lőszerkészlet kerül elő.
Hatósági tárolás
Ha a fegyvert a rendőrség átveszi, hatósági tárolásról intézkedik. A hagyatéki eljárás lezárása után a rendőrség tájékoztatja az örököst a további rendelkezési lehetőségekről és a felmerült tárolási díj megfizetéséről.
A hatósági tárolás nem díjmentes. A lőfegyver, tűzfegyver fődarab és lőszer hatósági tárolási díja jelenleg napi 150 Ft. A díj a karbantartás költségét is magában foglalja. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár
Ez azt jelenti, hogy 180 nap tárolás esetén a tárolási díj önmagában:
180 × 150 Ft = 27 000 Ft.
180 nap áll rendelkezésre a további intézkedésre
A vonatkozó szabályok alapján a tulajdonos a meghatározott 180 napos időszakon belül kérheti, hogy a fegyver:
- lőfegyver-kereskedőn keresztül értékesítésre kerüljön,
- megfelelő jogosultsággal rendelkező személynek vagy szervezetnek kerüljön elidegenítésre,
- hatástalanításra kerüljön,
- megsemmisítésre kerüljön,
- vagy érték nélkül leadásra kerüljön.
A tárolási díj ez idő alatt folyamatosan gyűlik, ezért gyakorlati szempontból sem érdemes indokolatlanul sokáig halogatni a fegyver sorsának rendezését.
Ha az örökös meg szeretné tartani
A fegyver megtartásához az örökösnek az adott fegyverre vonatkozó megfelelő megszerzési és tartási jogosultsággal kell rendelkeznie.
Ha ez még nincs meg, azt külön kell rendezni. A hagyatéki tulajdonszerzés önmagában nem helyettesíti a szükséges fegyverjogi engedélyezést.
Ha az örökös el szeretné adni
A hagyatékból származó fegyver jogszerűen értékesíthető.
A hatósági tárolásban lévő fegyver lőfegyver-kereskedőn keresztül értékesíthető, illetve megfelelő megszerzési jogosultsággal rendelkező személynek vagy szervezetnek elidegeníthető.
Ha a rendőrség intézkedik az értékesítésről, kereskedelmi-szakértői értékbecslésre is sor kerülhet. Az értékesítésből származó összegből a felmerült költségeket levonják, és a fennmaradó összeget fizetik ki a tulajdonosnak.
Ha az örökös a hatástalanítást választja
A hatósági tárolásban lévő fegyver hatástalanítása is kérhető. A hatástalanítást erre jogosult személy vagy szervezet végezheti.
A hatástalanítás engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja jelenleg 2 700 Ft lőfegyverenként. Ehhez hozzáadódik a hatástalanítást végző szolgáltató díja és az addig felmerült tárolási költség. A szolgáltatói munkadíjra nincs egységes, jogszabályban rögzített országos tarifa.
Ha az örökös a megsemmisítést választja
A lőfegyver vagy lőszer megsemmisítéséről a rendőrség dönt, a megsemmisítésről jegyzőkönyv készül, és a fegyver megsemmisítését fegyvermester végzi.
Főszabály szerint a hatósági tárolás, a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségét a tulajdonos viseli. A megsemmisítésre nincs egységes, országosan meghatározott fix díj; a ténylegesen felmerült költséget kell figyelembe venni.
Érték nélküli leadás
Ha a tulajdonos a fegyvert érték nélkül leadja, az eljárás költségei eltérően alakulnak.
Érték nélküli leadás esetén a megsemmisítés költsége a hatóságot terheli.
Ez különösen olyan fegyvernél lehet releváns, amelynek nincs érdemi piaci vagy gyűjtői értéke, és az örökös nem kíván annak értékesítésével vagy hatástalanításával foglalkozni.
Mi történik, ha 180 napon belül nem rendezik a fegyver sorsát?
Ha a meghatározott határidő alatt a tulajdonos nem él a rendelkezésére álló lehetőségekkel, a rendőrség a fegyvert vagy lőszert megsemmisítheti, illetve kereskedelmi-szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek adhatja át értékesítésre.
Értékesítés esetén a vételárból először a felmerült költségeket vonják le, és a fennmaradó összeget kapja meg a tulajdonos.
Milyen költségekkel érdemes számolni?
A legfontosabb jelenlegi tételek:
| Tétel | Költség |
|---|---|
| Hatósági tárolás | 150 Ft/nap |
| 180 nap tárolás | 27 000 Ft |
| Hatástalanítás engedélyezése | 2 700 Ft/fegyver |
| Tényleges hatástalanítás | szolgáltatói díj |
| Szakértői értékbecslés | tényleges költség |
| Megsemmisítés | tényleges költség |
| Érték nélküli leadás utáni megsemmisítés | a hatóság költsége |
A tárolási díj a karbantartás költségét is tartalmazza.
Röviden
Ha hagyatékban fegyver kerül elő, a helyes sorrend:
- a lőfegyvert, fődarabot vagy lőszert haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek;
- az őrzésről a rendőrség kiérkezéséig gondoskodni kell;
- a fegyver sorsát a hagyatéki és fegyverjogi eljárás keretében kell rendezni;
- az örökös tartási jogosultságát külön kell vizsgálni;
- hatósági tárolás esetén napi 150 Ft tárolási díjjal kell számolni;
- a rendelkezésre álló időn belül dönteni kell a megtartásról, értékesítésről, elidegenítésről, hatástalanításról, megsemmisítésről vagy érték nélküli leadásról;
- az egyes megoldásoknak eltérő költségvonzata lehet.
Felhasznált jogszabályok és hivatalos források
- 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet – különösen a 13–16. §: hagyatékban előkerült fegyver bejelentése, hatósági tárolás, rendelkezési lehetőségek és költségviselés. Nemzeti Jogszabálytár
- 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet – hatósági tárolási díjak és igazgatási szolgáltatási díjak, többek között a napi 150 Ft-os tárolási díj és a hatástalanítás 2 700 Ft-os engedélyezési díja. Nemzeti Jogszabálytár
- 2/2016. (I. 7.) ORFK utasítás – a hagyatéki fegyverek hatósági kezelésének, értékesítésének, hatástalanításának, megsemmisítésének és érték nélküli leadásának részletes rendje. Nemzeti Jogszabálytár
- 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet – a fegyverek és lőszerek engedélyezésének és tárolásának általános szabályai. Nemzeti Jogszabálytár
Fontos: Ez a cikk tájékoztató jellegű útmutató, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi hagyatéki, engedélyezési vagy fegyverjogi helyzetben az illetékes rendőri szerv vagy megfelelő jogi szakember tájékoztatása az irányadó.
